Magyarország nemzeti ünnepe, március 15-e egy olyan nap, mely mély történelmi háttérrel rendelkezik és ezáltal különleges jelentőséggel is bír a magyarok számára. Ez a cikk azoknak íródott, akik nem pontosan tudják, hogy mit is ünneplünk ezen a napon. Olvass tovább és ismerd meg a történelmi esemény néhány fontosabb pontját!
1848-49-es forradalom és szabadságharc
Március 15-e az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét idézi fel, amelynek során a magyarok az elnyomás és a külföldi uralom ellen harcoltak. 1848-ban hullámként terjedt Európa szerte, mely Magyarországra is elért és Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, valamint a polgári átalakulás jelszavaival, mely az „Egyenlőség, szabadság, testvériség”. Ezáltal pedig elkezdődött az a folyamat, melynek célja a Habsburg uralomtól való függetlenedés és az alkotmányos berendezkedés volt.
12 pont és a Nemzeti dal
Az események központi alakjai közé tartozott a magyar forradalom és szabadságharc vezetője, Kossuth Lajos, valamint Petőfi Sándor is. A költő a „Pilvax-kör”-rel együtt cselekvésre szánta magukat és március 15-e délelőttjén mozgósították az egyetemi ifjúságot. Emellett felolvasták az ellenállás szellemét hordozó 12 pontot, amelyet később a Landerer és Heckenast nyomdájában cenzori engedély nélkül kinyomtattak a Nemzeti dallal együtt.
A Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd azt követően a tömeg átvonult Budára, ahol a megfélemlített Helytartótanács kénytelen volt életbe léptetni a 12 pontba foglalt követeléseket. Végül pedig szabadon bocsátotta az állítólag sajtóvétség miatt bebörtönzött újságírót, Táncsics Mihályt. Aznap este a betiltott Bánk Bán előadással ünnepelték a forradalom győzelmét a Nemzeti Színházban.
A forradalom sikerrel járt, de a bécsi udvar hamarosan külföldi segítséget kért és visszaverték a magyarokat. A szabadságharc bukása ellenére március 15-e a magyar nemzeti öntudat és az önrendelkezés iránti elkötelezettség szimbólumává vált. Az ünnepen a magyarok az 1848-49-es események hőseire és azok áldozataira emlékeznek, megőrizve a nemzeti büszkeségüket és a szabadságvágyukat.
Március 15-e napjainkban
Március 15-e az 1928-as évben vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti emlékezéssé. Ez a nap olyan ünnepnappá vált, amikor az országszerte rendezvények, megemlékezések és ünnepségek zajlanak. Az ünnepi beszédek, a Nemzeti Múzeum előtti koszorúzás és ezáltal a forradalom emlékének ápolása mind fontos részét képezik ennek a napnak. Az események során a magyarok összegyűlnek, hogy együtt ünnepeljék azokat az értékeket, amelyekért az 1848-as küzdelem folyt.
Kokárda
Magyarországon minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára ezen a napon. A kokárda jelképes és történelmi fontosságú kiegészítő, amely a magyarok szolidaritását és a nemzeti büszkeséget fejezi ki. A hagyományos március 15-i kokárda három színből áll: piros, fehér és zöld. Ezek a színek a magyar nemzeti zászló színei és a színkombináció a nemzeti egységet és a szabadságot szimbolizálja. A piros a vér árán szerzett szabadság és az elszántság színét képviseli, a fehér a tisztaságot és az igazságot, míg a zöld a reményt és a szabadság iránti vágyat jelképezi. A kokárda a mellény vagy a ruha bal oldalára tűzve viselhető. Az elhelyezési szokások idővel változhatnak, de általában a szív felé közelítő oldalon helyezik el, hogy még hangsúlyosabb legyen a szimbolikus üzenet.
Március 15-e nemcsak egy múltbéli esemény megemlékezésének napja, hanem a magyar nemzet erejének és kitartásának jelképe. Ez a nap az egység és a szabadság iránti vágyat ünnepli, miközben emlékezteti a jelen generációkat a magyar történelem fontos pillanataira és értékeire, amiket nem szabad elfeledni.
